Napi ige magyarázat

"Tudom, hogy az Úr nektek fogja adni ezt a földet,..."

Józs 2

1 Akkor Józsué, Nún fia titokban két kémet küldött Sittímből, és ezt mondta nekik: Menjetek, vegyétek szemügyre azt a földet és Jerikót! Azok elmentek, betértek egy Ráháb nevű parázna nő házába, hogy ott töltsék az éjszakát. 2 De Jerikó királyát figyelmeztették: Vigyázz! Izráeli férfiak jöttek ide az éjjel, hogy kikémleljék az országot. 3 Jerikó királya ezt üzente Ráhábnak: Add ki azokat a férfiakat, akik hozzád érkeztek, és betértek a házadba, mert azért jöttek, hogy kikémleljék az egész országot. 4 Az asszony azonban fogta és elrejtette a két férfit, majd ezt mondta: Igaz, hogy betértek hozzám azok a férfiak, de nem tudtam, honnan valók. 5 Kapuzárás idején, amikor besötétedett, eltávoztak. Nem tudom, hová mentek azok a férfiak. Fussatok gyorsan utánuk, mert még utolérhetitek őket! 6 Pedig fölvitte őket a háztetőre, és elbújtatta a lenkóró közé, ami ki volt rakva a háztetőn. 7 A városbeli férfiak ekkor üldözésükre indultak a Jordán gázlóihoz vezető úton. A kaput pedig, amint kimentek az üldözők, bezárták. 8 Mielőtt a kémek lefeküdtek volna, fölment hozzájuk Ráháb a háztetőre, 9 és ezt mondta nekik: Tudom, hogy az Úr nektek fogja adni ezt a földet, hiszen rettegés fogott el bennünket miattatok, és máris reszket tőletek ennek a földnek minden lakója. 10 Mert hallottuk, hogyan szárította ki az Úr előttetek a Vörös-tenger vizét, amikor kijöttetek Egyiptomból, és hogy mit tettetek a Jordánon túl Szíhónnal és Óggal, az emóriak két királyával, akiket kiirtottatok. 11 Amikor ezt meghallottuk, megdermedt a szívünk, és még a lélegzete is elállt mindenkinek miattatok. Bizony, a ti Istenetek, az Úr az Isten fenn az égben és lenn a földön! 12 Most azért esküdjetek meg nekem az Úrra, hogy amilyen irgalommal bántam én veletek, ti is olyan irgalommal bántok majd apám háza népével, és biztos jelét adjátok annak, 13 hogy életben hagyjátok apámat, anyámat, fivéreimet, nővéreimet és minden hozzátartozójukat, és megmentitek életünket a haláltól. 14 A férfiak így válaszoltak neki: Életünkkel kezeskedünk értetek, ha ti nem áruljátok el a mi ügyünket. Amikor az Úr nekünk adja ezt a földet, irgalmasan és hűséggel bánunk majd veled. 15 Akkor kötélen leeresztette őket az ablakon át - háza ugyanis a városfalon volt, és így a városfalon lakott -, 16 és azt mondta nekik: Menjetek a hegyekbe, hogy rátok ne találjanak az üldözők! Rejtőzzetek ott három napig, amíg az üldözők vissza nem térnek, azután majd útnak indulhattok. 17 A férfiak ezt mondták neki: Nem fogjuk megszegni azt az esküt, amelyet neked tettünk. 18 Ezért amikor bejövünk erre a földre, kösd ezt a piros fonálból font zsineget arra az ablakra, amelyen át leeresztettél bennünket. Gyűjtsd magadhoz a házba apádat, anyádat, testvéreidet és apád egész háza népét! 19 Ha azután bárki is kilép házad ajtaján az utcára, az maga tehet arról, ha meghal, mi ártatlanok leszünk. De minket sújtson a büntetés, ha valaki kezet emel azokra, akik veled lesznek a házban. 20 Ha azonban elárulod a mi ügyünket, akkor nem kötelez bennünket az az eskü, amellyel megeskettél bennünket. 21 Az asszony így felelt: Legyen úgy, ahogy mondtátok! Azután elküldte őket, és azok elmentek. A piros zsineget pedig rákötötte az ablakra. 22 A kémek elmentek, eljutottak a hegyekbe, és ott maradtak három napig, amíg az üldözők vissza nem tértek. Keresték ugyan őket az üldözők mindenfelé, de nem találták. 23 Azután visszaindult a két férfi, lejött a hegyekből, átkelt a Jordánon, és megérkezett Józsuéhoz, Nún fiához. Elbeszélték neki mindazt, ami velük történt. 24 Ezt mondták Józsuénak: Bizony, kezünkbe adta az Úr azt az egész földet, máris reszket tőlünk annak a földnek minden lakója.

Az Istentől kapott feladatot teljesítők számos nehézségbe ütköznek, ahogyan a Józsué által kiküldött kémek is. Mégis mindig vannak, akik segítenek megoldani ezeket a problémákat, amint volt egy Ráháb is, akik kimentette őket. Az ilyen, talán jelentéktelennek tűnő segítők gyakran elkötelezettebbé, sőt fontosabbá válnak, mint maguk a feladatteljesítők. Így volt ez Ráháb esetében is, aki végül bekerült Jézus nemzetségtáblázatába. Örüljünk a minket segítőknek, és soha ne nézzük le őket, tudva, hogy jelenlétük nem a véletlen műve: Isten tervének részesei ők is!

RÉ 254 MRÉ 364

"Anyád és testvéreid…"

Lukács 8,19-21

(19) „Anyád és testvéreid…” (Lukács 8,19–21) – 1. Ez az Ige arra a könyörgésre indít bennünket, hogy

vér szerinti rokonaink
Jézus Krisztusban is testvéreinkké lehessenek. Hiszen lehetetlen az, hogy akiket leginkább ránk bízott az Isten: házastársunkat, gyermekeinket, szüleinket, testvéreinket; – azokat valaha is megtagadjuk. A teljes Írás szemléletében ez teljesen idegen (2Mózes 20,12). Értük mindenkor imádkozni kell: – könyörögni, ha még csak keresnek; – és hálát adni, ha már Isten Igéjét hallgatják és megtartják. Mindig velük kezdődik a keresztyén szolgálat. Akinek a családi élete nincs rendben, az nem lehet hiteles szolga máshol sem (1Timóteus 3,5). – 2.
A klasszikus értelmezés szerint
szomorú ez a kép. Jézus családja kívül marad az Ő ügyén? Biztos, hogy erről van itt szó? Nem inkább arról, hogy az Isten hűséges szolgájának sorsa ez: körülveszi a sokaság baja, és ezt megkeserüli a családja. De ha hitben jár a család, akkor hordozza ezt a terhet. Éppen ebben áll egy hívő család szolgálata. – 3.
Saját imádságom:
Uram, bocsásd meg azt a sok mulasztást, amit „egyházad nagy ügyeiért” buzgólkodva, a saját családom ellen elkövettem.

– 1. Ez az Ige arra a könyörgésre indít bennünket, hogy

vér szerinti rokonaink
Jézus Krisztusban is testvéreinkké lehessenek.

Hiszen lehetetlen az, hogy akiket leginkább ránk bízott az Isten: házastársunkat, gyermekeinket, szüleinket, testvéreinket; – azokat valaha is megtagadjuk.

A teljes Írás szemléletében ez teljesen idegen (2Mózes 20,12).

Értük mindenkor imádkozni kell: – könyörögni, ha még csak keresnek; – és hálát adni, ha már Isten Igéjét hallgatják és azt megtartják.

Odaát már nem ezek a kapcsolati hálók lesznek, erről tanított minket a mi Urunk (Máté 22,30); – de Jézus Krisztusban ők odaát is a legfontosabbak lesznek számunkra.

Mindig velük kezdődik a keresztyén szolgálat.

Akinek a családi élete nincs rendben, az nem lehet hiteles szolga máshol sem (1Timóteus 3,5).

 

– 2.

A klasszikus értelmezés szerint
szomorú ez a kép.

Jézus Krisztus sokakkal „bent”.

Jézus anyja és testvérei pedig „kint”.

A bent és a kint ellentéte szembetűnő.

Jézus családja kívül marad az Ő ügyén?

Biztos, hogy erről van itt szó?

Nem inkább arról beszél az Ige, hogy az Isten hűséges szolgájának sorsa ez: körülveszi a sokaság baja, és ezt megkeserüli a családja.

De ha hitben jár a család, akkor hordozza ezt a terhet.

Éppen ebben áll egy hívő család szolgálata.

Jézus pedig itt nem megtagadja saját családját, csak látogatásuk kapcsán tesz egy fontos kijelentést, miszerint azok az Ő családjának tagjai, akik hallgatják és cselekszik az Isten Igéjét.

Legyen először a saját családom ilyenné.

Annyira persze nem félek, hogy rajtuk kívül másokat kellene családommá fogadnom, Jézus szavai nyomán, mert ugyan vannak, akik hallgatják, de alig vannak, akik hitelesen cselekednék az Úr Igéjét; – még annyira sem, mint saját véreim…

Sok elkeserítő példát éltem már át az egyházban ahhoz, hogy ezzel kapcsolatban „álmodozzak”…

 

– 3.

Saját imádságom:

Uram, bocsásd meg azt a sok mulasztást, amit „egyházad nagy ügyeiért” buzgólkodva, a saját családom ellen elkövettem.

Mert mindig fontosabb volt az a sok másik, és miközben azoknak igyekeztem mindent megadni, noha ezerszer visszaéltek vele, azonközben elnéztem, hogy családom tagjai sok mindenben „nélkülöznek”.

Köszönöm, hogy ők ezt hívő hűséggel hordozzák, tűrik, és még mindig szeretnek engem, mert szeretnek Téged, Uram!

Steinbach József dunántúli püspök Igemagyarázata a Reformátusok Lapjából a Bibliaolvasó Kalauz azon szakaszához, amelyet a Kalauz nem magyaráz.
Az Igemagyarázat online elérhetősége: igemellett.blog.hu.